A debreceni Ifjúsági Házban két művészeti ág találkozik egymással Czibere Ágnes festőművész Színek és szavak című kiállításában, amelyet a magyar kultúra napja alkalmából nyitottak meg januárban. Ágnes az alkotás örömét már kamasz korában is megtapasztalta, majd a művészet egész eddigi életét végigkísérte. Az alkotónő kiállításán a festészet mellett az irodalom is helyet kapott, ugyanis a műalkotások mellé, azokhoz illő idézeteket is társított, hogy minél könnyebben azonosulhassanak a látogatók a munkáival.
Hogyan választottad ki a kiállítás koncepcióját?
A kiállítás apropója a magyar kultúra napja és mivel a kultúránk nagyon sokszínű és sokrétű, ezért nemcsak festményekkel érkezem, hanem választottam hozzájuk egy-egy idézetet is.

A festmény vagy az idézet születik meg előbb?
Az a jellemzőbb, hogy előbb a festmény születik meg, és ahhoz választottam idézetet, de előfordul az is, hogy olvasok egy jó könyvet vagy idézetet, és az is inspirál az alkotásra.

A művészetek és a festés mennyire központi szereplők az életedben?
A művészet nekem a mindenem. Csaknem 15 éves voltam, amikor először komolyabban elkezdtem foglalkozni a festészettel. Az visszagondolva végigkísérte az életemet. Próbáltam néha félrerakni, mert nem a legegyszerűbb hobbi: sok alapanyag, így például festék és ecset kell hozzá, nem beszélve a sok pakolásról és a koszról. Aztán rá kellett jönnöm, hogy egyszerűen nem tudok létezni nélküle, ez az én utam. Amióta ezzel foglalkozom, azt érzem, hogy teljes az életem, megtaláltam azt, amire születtem.

Azóta indítottál egy festő workshopot Énidő ÉlményMűhely néven.
Igen, így már nemcsak magamnak festek, hanem próbálom átadni az embereknek azt, hogy milyen érzés festeni. Hiszek abban, hogy ez egy nagyon jó terápiás lehetőség és, hogy ezzel mindenki könnyen kiszakadhat a hétköznapokból. El lehet merülni a festés közben valami olyan érzésben, ami segít túllépni a saját komfortzónánkon és egyúttal valami újat tapasztalunk meg. Az élményfestéseknél az a csodálatos, hogy én ott vagyok és segítek. Nem nyúlok bele a képbe, de elmondom, ha esetleg érdemes még árnyékolni valahol vagy azt, hogyan érdemes formálni az alakuló műremeket. Ennek köszönhetően mindenki sikerélménnyel távozik. Nagyon sokan el sem hiszik, hogy képesek egy ilyen alkotást létrehozni, pedig mindenki képes rá. Valami új létrehozásának a gyönyörűségét próbálom átadni az embereknek.

Miért fontos, hogy belecsempésszünk az alkotást az életünkbe?
A kultúra, a festészet és a művészet az nem elvont dolog, amit időnként megcsodálunk, ha kötelezően elmegyünk a múzeumba. Ez lehet a mindennapjaink része. Nagyon sok erőt tud adni egy jó idézet egy jó időpontban. Csodálatos érzés, amikor elmegyünk egy élményfestésre és megalkotunk egy képet. Fontos tudni az embereknek, hogy ez nekik jár, ez lehet az életük része.

Milyen stílusú képeket láthatunk a kiállításon?
Elég színes a kínálat. Vannak realista és tanulmányképek is. De van egy elég absztrakt vonalam is, én személy szerint ezeket szeretem leginkább elkészíteni, majd figyelgetni miután elkészültek. Azok fejezik ki leginkább a gondolataimat és az érzéseimet is. Ezekben tudok legtöbbet megmutatni önmagamból.

Czibere Ágnes festőművész Színek és szavak című kiállítása a debreceni Ifjúsági Ház galériájában bővített látogatási idővel február 3-9. között tekinthető meg.